Zömök sárkány - „Balaur bondoc”
Az Európában felfedezett kréta kori húsevő dinoszauruszok egyikének máig legteljesebb csontváza
került napvilágra a Szászsebes környéki szárazföldi üledékekből. A leletet 2009-ben fedezte fel Vremir Mátyás kolozsvári geológus–paleontológus. A 70 millió éves, teljesen új theropoda fajhoz tartozó szenzációs fosszíliát a meghatározásában és leírásában közremőködő kutatók (Csiki Zoltán, a Bukaresti Egyetem Geofizikai és Geológiai Karának lektora, Vremir Mátyás, az
Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézetének külső munkatársa, Stephen Brusatte, a Columbia Egyetem Föld- és Környezettudományi Karának kutatója, végül – de nem utolsósorban – Mark Norell, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum paleontológiai részlegének igazgatója) Balaur bondoc-nak („tömzsi sárkány”) nevezték el.
A nagyon fontos tudományos leletet a megtaláló 2010 elején adományozta az Erdélyi Múzeum-
Egyesületnek, az EMÉ-nek. „Fontosnak tartom, hogy az EME őrizhesse és kezelhesse ezeket a
rendkívüli leleteket, amelyek egyúttal megfelelő „magot” képezhetnének az EME egykor híres
kőzet-, ásvány- és őslénygyűjteményének újbóli megalapozásához“ – írta az adományozó Vremir
Mátyás szándéknyilatkozatában.
Habár a lelet hiányos (a csontváznak hozzávetőlegesen 75%-a maradt meg), a csontokon egészen
különleges anatómiai bélyegek találhatók, közülük 20 teljesen egyedi, csak erre a fajra jellemző.
A lelet a híres mongóliai Velociraptor közeli, de aberráns rokona; leginkább egy túlméretezett
pulyka és egy pitbull hibridjére emlékeztet, tömzsi testtel, izmos és vaskos hátsó lábakkal,
valamint megnyúlt, vékony tollakkal fedett mellső végtagokkal. Legkülönlegesebb
jellegzetességei a nagyon széles és hátranyúló medenceöv, a kétujjú mellső végtagok, valamint a
négy funkcionális ujjal ellátott hátsó végtagok, két-két tőrszerű támadó karommal. Az eddig
ismert Velociraptor-félék és rokonaik mind a mellső, mind a hátsó végtagjaikon három-három
funkcionális ujjal rendelkeztek, lábaikon csupán egy-egy támadó karommal. Az új lelet kettős
szakítókarmú lábfeje, rövid, de erőteljes és nagyon izmos lába, valamint vaskos teste arra utal,
hogy ez a raptor inkább egy kickboxerhez, semmint egy gyors futóhoz hasonlíthatott. Vadászati
taktikája valószínőleg rajtaütésszerű volt.
Az állat testének átlagos hossza (a fejétől a farkáig) 1,8–2 méter lehetett. Viszonylag kis mérete
ellenére félelmetes külsejűnek számíthatott, különösen ha figyelembe vesszük, hogy zsákmányát
nála mintegy kétszer nagyobb, kisméretű (3–4 méter testhosszú) „törpe” növényevő
dinoszauruszok (Zalmoxes, Telmatosaurus, Struthiosaurus) képezhették. Az ázsiai
(Velociraptor) vagy amerikai (Deinonychus) raptorok esetében például ez az arány sokkal
előnytelenebb volt, testméretük ugyanis nem haladta meg az általuk zsákmányolt állatok
méreteinek egyötödét.
A szászsebesi zömök sárkány hirtelen és tragikus körülmények között pusztult el még fiatal
egyed korában. Egy monszunális árvíz alkalmával fulladhatott meg, elsodort tetemét, más
állatokéval együtt, egy folyó árterületén lerakódott iszap temette be.
Mint a kutatók egybehangzóan megállapították, ez a lelet újabb bizonyítéka az európai és az
ázsiai–amerikai fauna közötti kapcsolatnak, amely a faunisztikus elemek aktív cseréjét sugallja,
akkor is, ha közülük egyesek utólag független fejlődésnek indultak az európai szigetvilágban.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az első részleges csontvázat 2009 szeptemberében fedezték fel Szászsebestől körülbelül 2,5 kilométernyire északra, a Sebes folyó mentén, a kora maastrichti korszakbeli Sebes-formációban, és a fosszíliához az SbG/A-Sk1 előzetes mezőszámot kapcsolták. A későbbiekben a példány megkapta a holotípus EME VP.313-as leltári számát. A példányt az Erdélyi Múzeum-Egyesület geológusa és őslénykutatója, Vremir Mátyás fedezte fel, majd elemzés céljából elküldte Csiki Zoltánnak a Bukaresti Egyetemre.[7] A leletek leírása 2010. augusztus 31-én jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban.
Késő kréta, 70 Ma
(A késő kréta vagy kőzetrétegtani nevén felső kréta a kréta földtörténeti időszak két kora közül a későbbi. A késő kréta 99,6 ± 0,9 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött és 65,8 ± 0,3 Ma ért véget, a kréta-tercier kihalási eseménnyel, amely egyben a kainozoikum idő paleogén időszakának kezdetét jelentette.
Ma = mega-annum mértékegység,(106), azaz egymillió évet jelöl)
A fosszilis szó emiatt nem azonos a fosszíliával, amely az élőlények megkövesedett maradványát jelenti. Ugyanakkor sok fosszilis fajt csak fosszíliák alapján ismerünk.
Ország | Állatok (Animalia) |
---|---|
Törzs | Gerinchúrosok (Chordata) |
Altörzs | Gerincesek (Vertebrata) |
Osztály | Hüllők (Reptilia) |
Öregrend | Dinoszauruszok (Dinosauria) |
Rend | Hüllőmedencéjűek (Saurischia) |
Alrend | Theropoda |
Alrendág | †Deinonychosauria |
Család | †Dromaeosauridae |
Alcsalád | †Velociraptorinae |
Nem | †Balaur |
A Balaur bondoc rekonstrukciója