Zömök sárkány - „Balaur bondoc”

Az Európában felfedezett kréta kori húsevő dinoszauruszok egyikének máig legteljesebb csontváza került napvilágra a Szászsebes környéki szárazföldi üledékekből. A leletet 2009-ben fedezte fel Vremir Mátyás kolozsvári geológus–paleontológus. A 70 millió éves, teljesen új theropoda fajhoz tartozó szenzációs fosszíliát a meghatározásában és leírásában közremőködő kutatók (Csiki Zoltán, a Bukaresti Egyetem Geofizikai és Geológiai Karának lektora, Vremir Mátyás, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézetének külső munkatársa, Stephen Brusatte, a Columbia Egyetem Föld- és Környezettudományi Karának kutatója, végül – de nem utolsósorban – Mark Norell, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum paleontológiai részlegének igazgatója) Balaur bondoc-nak („tömzsi sárkány”) nevezték el.
A nagyon fontos tudományos leletet a megtaláló 2010 elején adományozta az Erdélyi Múzeum- Egyesületnek, az EMÉ-nek. „Fontosnak tartom, hogy az EME őrizhesse és kezelhesse ezeket a rendkívüli leleteket, amelyek egyúttal megfelelő „magot” képezhetnének az EME egykor híres kőzet-, ásvány- és őslénygyűjteményének újbóli megalapozásához“ – írta az adományozó Vremir
Mátyás szándéknyilatkozatában.
Habár a lelet hiányos (a csontváznak hozzávetőlegesen 75%-a maradt meg), a csontokon egészen különleges anatómiai bélyegek találhatók, közülük 20 teljesen egyedi, csak erre a fajra jellemző.
A lelet a híres mongóliai Velociraptor közeli, de aberráns rokona; leginkább egy túlméretezett pulyka és egy pitbull hibridjére emlékeztet, tömzsi testtel, izmos és vaskos hátsó lábakkal, valamint megnyúlt, vékony tollakkal fedett mellső végtagokkal. Legkülönlegesebb jellegzetességei a nagyon széles és hátranyúló medenceöv, a kétujjú mellső végtagok, valamint a négy funkcionális ujjal ellátott hátsó végtagok, két-két tőrszerű támadó karommal. Az eddig ismert Velociraptor-félék és rokonaik mind a mellső, mind a hátsó végtagjaikon három-három
funkcionális ujjal rendelkeztek, lábaikon csupán egy-egy támadó karommal. Az új lelet kettős szakítókarmú lábfeje, rövid, de erőteljes és nagyon izmos lába, valamint vaskos teste arra utal, hogy ez a raptor inkább egy kickboxerhez, semmint egy gyors futóhoz hasonlíthatott. Vadászati taktikája valószínőleg rajtaütésszerű volt.
Az állat testének átlagos hossza (a fejétől a farkáig) 1,8–2 méter lehetett. Viszonylag kis mérete ellenére félelmetes külsejűnek számíthatott, különösen ha figyelembe vesszük, hogy zsákmányát nála mintegy kétszer nagyobb, kisméretű (3–4 méter testhosszú) „törpe” növényevő dinoszauruszok (Zalmoxes, Telmatosaurus, Struthiosaurus) képezhették. Az ázsiai (Velociraptor) vagy amerikai (Deinonychus) raptorok esetében például ez az arány sokkal előnytelenebb volt, testméretük ugyanis nem haladta meg az általuk zsákmányolt állatok méreteinek egyötödét.
A szászsebesi zömök sárkány hirtelen és tragikus körülmények között pusztult el még fiatal egyed korában. Egy monszunális árvíz alkalmával fulladhatott meg, elsodort tetemét, más állatokéval együtt, egy folyó árterületén lerakódott iszap temette be.
Mint a kutatók egybehangzóan megállapították, ez a lelet újabb bizonyítéka az európai és az ázsiai–amerikai fauna közötti kapcsolatnak, amely a faunisztikus elemek aktív cseréjét sugallja, akkor is, ha közülük egyesek utólag független fejlődésnek indultak az európai szigetvilágban.


Felfedezése

 Az első részleges csontvázat 2009 szeptemberében fedezték fel Szászsebestől körülbelül 2,5 kilométernyire északra, a Sebes folyó mentén, a kora maastrichti korszakbeli Sebes-formációban, és a fosszíliához az SbG/A-Sk1 előzetes mezőszámot kapcsolták. A későbbiekben a példány megkapta a holotípus EME VP.313-as leltári számát. A példányt az Erdélyi Múzeum-Egyesület geológusa és őslénykutatója, Vremir Mátyás fedezte fel, majd elemzés céljából elküldte Csiki Zoltánnak a Bukaresti Egyetemre.[7] A leletek leírása 2010. augusztus 31-én jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban.

 

Elnevezése
A Balaur generikus név a román folklórból ismert sárkány nevére, a fajnév, a bondoc ('zömök', 'pufók') pedig az állat robusztus felépítésére utal. Mivel a balaur egy szárnyas sárkány, a név a Balaur és a Panaves csoportba tartozó madarak közeli kapcsolatára is utal. A bondoc szónak mellékjelentése is van: a tény, hogy a török eredetű bunduk ('kislabda') szóból ered, egyben célzás arra is, hogy a Balaur ősei valószínűleg Ázsiából származnak.

 

Mérete
Evolúciós időszak

 Késő kréta, 70 Ma

(A késő kréta vagy kőzetrétegtani nevén felső kréta a kréta földtörténeti időszak két kora közül a későbbi. A késő kréta 99,6 ± 0,9 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött és 65,8 ± 0,3 Ma ért véget, a kréta-tercier kihalási eseménnyel, amely egyben a kainozoikum idő paleogén időszakának kezdetét jelentette.

 Ma = mega-annum mértékegység,(106), azaz egymillió évet jelöl)

 

Státusz
Fosszilis - Fosszilis fajnak (régiesen: ásatag) nevezzük azokat a fajokat, amelyek nem jelenkoriak, hanem a földtörténeti múltban éltek. Ez azt jelenti, hogy minden olyan faj fosszilisnak számít, amely a pleisztocén vége előtt, vagyis mintegy tízezer évnél régebben halt ki.

A fosszilis szó emiatt nem azonos a fosszíliával, amely az élőlények megkövesedett maradványát jelenti. Ugyanakkor sok fosszilis fajt csak fosszíliák alapján ismerünk.

 

Rendszertani besorolás
Ország Állatok (Animalia)
Törzs Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs Gerincesek (Vertebrata)
Osztály Hüllők (Reptilia)
Öregrend Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend Theropoda
Alrendág †Deinonychosauria
Család †Dromaeosauridae
Alcsalád †Velociraptorinae
Nem †Balaur
Fajok
* B. bondoc Csiki et al., 2010 (típus)

 

Viselkedése
A Balaur viselkedésével kapcsolatban kevés ismeret áll rendelkezésre, de Csiki szerint feltehetően a behatárolt szigeti ökoszisztéma csúcsragadozói közé tartozott, ugyanis nagyobb állathoz tartozó fogat nem találtak Romániában. Emellett Csiki úgy véli, hogy a Balaur a sarló alakú karmot valószínűleg a zsákmány felhasítására használta, míg kezei elcsökevényesedett állapota azt jelzi, hogy ezek a végtagok valószínűleg nem segítették a vadászat során. Az egyik felfedező megjegyezte, hogy a Velociraptorhoz viszonyítva „valószínűleg inkább kickboxos volt, mint sprinter”, és hogy valószínűleg az önmagánál nagyobb állatokat is képes volt elejteni. Azonban a vadászó viselkedéshez hasonlóan a Balaur jellemző zsákmánya sem vált ismertté.

 

Rekonstrukció

A Balaur bondoc rekonstrukciója

Vremir Mátyás